Yi Jing 易經, a Változások Könyve

Kidolgozásukat mitikus, az időszámítás előtti harmadik évezredben uralkodó, félisteni hatalommal rendelkező bölcseknek, sámánoknak (巫 wu) tulajdonítják. A Gui Cang (歸藏 Visszaállítani és megőrizni) megalkotását a Sárga Császárral kapcsolják össze, a Lian Shan (連山 Összefüggő hegyek) eredetét pedig Shen Nonggal, az Isteni Földművessel kötik össze.
A ma ismert Yi Jing mű korai változatát a Shang-kori bölcs Wen király Zhouyi (周易 Zhou-kori változások avagy tágabb értelmezésben: Korszakonkénti változások) című klasszikusban foglalt össze, a régóta ismert jeleket magyarázattal látta el. Halála után, fia Wu herceg folytatta munkáját. Később további magyarázatokkal látták el, így jött létre az ún. Tíz Szárny, és kapcsolódott hozzá a Konfuciusz által írt kommentár.
Mi adja a Yi Jing aktualitását korunkban?
Mai zavaros világunkban különösen fontos, hogy az egyén segítséget kapjon ahhoz, hogy visszataláljon a eredendő természetéhez, meglássa valamely esemény, viselkedés lényegét, megtanulja helyesen kezelni ügyes-bajos dolgait, lehetőséget kapjon a szellemi fejlődésre, a Természet törvényszerűségeinek megértésére. Ha letévedünk a fejlődés útjáról, netán a természet rendje ellen fordulunk, akkor gondok és veszélyek várnak ránk. A Változások Könyve segít visszaterelni az Útra, hogy folytathassuk belső fejlődésünket, megismerhessük önmagunkat, megértsük helyünket a világban, feladatunkat az életben.
– Ni Hua-Ching: A Változások Könyve és a változatlan igazság
Évezredekkel ezelőtt a Yi Jing jóslásra használt jelek gyűjteménye volt, mely „igen” és „nem” válaszokra szorítkozott. Eleinte teknősbéka hasi páncéljának repedéseiből olvasták ki a választ, később cickafarkkórók vetésével, majd pedig pénzérmék feldobásával döntötték el a két lehetséges kimenetelt.
Idővel vonalakat rendeltek a válaszokhoz: a folytonos, yang vonal az igent, a megszakított, yin vonal a nemet jelentette. Az Ég, a Föld és az Ember hármasára utalva ezeket háromvonalas jelekké (ún. trigram) szervezték, így variációjuk révén létrejött a nyolc ősjel (八卦 ba gua), amelyeket párokba rendezve 64 darab hatvonalas jel (ún. hexagram) adódik. A nyolc trigram a világegyetemben ható erőket jelképezi, a 64 hexagram pedig az ezek által létrejött helyzeteket, eseményeket. Az ősi kínaiak hite szerint minden dolog leírható e folytonos és megszakított vonalak segítségével. Ez érdekes párhuzamot mutat a modern digitalizálásban az információ ábrázolására használt 0 és 1 értékű bitekkel. A Jelek a vonások tulajdonságai szerint változhatnak és átalakulhatnak, úgy, hogy mindegyik Jelből egy újabb Jel jöhet létre, amely megfelel a világi helyzetek folytonos változásának. A változás folyamata az átalakuló vonásokban, a változás eredménye az új Jelben nyilvánul meg.
A Yi Jing jelképes nyelvezete lelkünk mélyéhez szól, bepillantást enged az égi és földi, az emberi társadalomban megnyilvánuló folyamatokba és egyéni sorsunkba. Segít, hogy felismerjük a kedvező alkalmat a cselekvéshez, megmutatja, merre induljunk el, és óva int a meggondolatlan tettektől. Magyarul ráébreszt arra, hogy az adott pillanatban mi a legfontosabb.
